Vízum vol.2

Ma megkaptam a vízumom egyik felét és no lám' még innen sem vezet olyan egyenes út a tartózkodási engedélyig, mint azt az egyszerű fehér ember gondolná...
Holnap Katarba utazom. Az első "miért?"-re a válasz egyszerű: mert szükségem van egy pecsétre az útlevelemben, ami igazolja, hogy elhagytam az Egyesült Arab Emirátusok területét, de  hogy erre miért van szükség, arról senkinek halvány lila dunsztja sincsen... se a főnökömnek, se a vízum ügyintéző fura alaknak, a többiekről nem is beszélve.
Holnap reggel 8:25-kor indulok és 11:30-kor már vissza is térek Dubaiba (bízom benne). Az itteni indiánok csak "visa run", vízum futásként emlegetik ezt a pár órácskát. Ha minden jól megy és nem ragadok Doha-ban a határőrök karmai között, akkor visszatérve már csak egy-két visszaigazolásra lesz szükségem -innen-onnan- és már mehetek is a tejleskörű egészségügyi vizsgálatra (itt ha valakiről például kiderül, hogy AIDS-es akkor kiutasítják az országból) és máris kezemben tarthatom a tartózkodási engedélyem. Érzem egyszer ez a pillanat is el fog jönni...drukkoljatok:)

A vizum

Ha most minden a “rend” szerint menne eppen a gepemen csucsulnek Genf fele es nem a szamitogepem elott. Semmi aggodalom, ez nem olyan borzalmas, mint ahogyan elsore hangzik, sot!

Oktober 25-i megerkezesunk utan, Jules minden gond nelkul megkapta a tartozkodasi engedelyet koszonhetoen a cegnek, ahol dolgozik. Azonban az en helyzetem kozel-tavol sem volt ennyire egyszeru es stresszmentes.

A repulojegyem vissza Franciaorszgba november 22-re (mara) szolt. A turista vizumomat hosszas telefonalgatas es informalodas utan sikerult csak megkapnom az igencsak borsos aru Emirates repulojegyem melle, termeszetesen szinten nem ingyen. Nagy teher kerult le a vallunkrol, amikor visszajeleztek, hogy megkaptam a vizumot (2 nappal az utazasunk elott). Ezzel meg koran sem ertunk a kalvariank vegere.

“Magyarország azon országok csoportjába tartozik, amelynek állampolgárai, akár egyéni, akár csoportos turista célú utazást kíván tenni, szponzor - szálloda, emírségi légitársaság, utazási iroda, emírségi cég - által beszerzett és repülőtérre telepített látogató vízummal léphet be az Egyesült Arab Emírségekbe.

1. A turista vízum 30 napig tartó tartózkodást tesz lehetővé.

2. A látogató vízum 60 napig érvényes családi látogatásra, vagy üzleti célú tartózkodásra jogosít fel az Egyesült Arab Emírségekben. A látogató vízum felvételének ugyancsak előfeltétele az EAE állampolgár, vagy az országban tevékenykedő cég, hotel szponzorsága. Amennyiben a szponzorságot tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár vállalja, akkor 2.000 AED visszatérítendő garanciaösszeget kell befizetnie.

3. Többszöri belépésre jogosító vízumért eleve csak kivételes üzleti indokoltsággal lehet folyamodni. Külföldön nem vehető fel, látogató vízummal kell az EAE-be utazni és ott kell a helyszínen kérvényezni.”  (forras: Magyar Koztarsasag Kulugyminiszteriumanak honlapja)

A vizumok negyedik verzioja pedig maga a 2 illetve 3 evre szolo tartozkodasi engedely. Nos, nekem erre volt szuksegem, amit csak ket modon kaphattam meg:

1.     Ha a a ferjem vagy az edesapam rendelkezik mar egy ilyen vizummal – tudomasom szerint apu nem tervezi az Emiratusokba valo koltozest es Jules-el pedig ugy dontottunk, hogy csak azert sem adjuk be a derekunkat ripsz-ropsz Dubaiert.

2.     Ha munkat kapok…

Nem voltak tul biztatoak a korulmenyek, mindenki csak arrol beszelt korulottunk, hogy milyen nehez manapsag munkat talalni meg Dubaiban is. Teltek-multak a napok, en probaltam felvenni a ritmust es tultenni magamat a (mar) 3 oras idoeltolodason mikozben Jules minden nap, jo Sztahnovista modjara bejart a “dolgozoba”.

Egyik nap ugy dontottem eleg volt es ravetettem magamat a munkakersese projektre az interneten. Szo se rola lassan ment, egy nap alatt 7 helyre sikerult elkuldenem az oneletrajzomat, mind marketinges allasok. A nap vegen kisse lelombozottan fogadtam Julest, majd ugy dontottunk, hogy levezetjuk a folos energiainkat es elmentunk edzeni meg medencezni. (Megjegyzes: ne tessek azt hinni, hogy razzuk a rongyot! Itt az epuletek 99%-ban van medence, hokamra es edzoterem, csak hol kisebb, hol nagyobb).

Masnap reggel rogton edzessel kezdtem, mondogatvan magamnak, hogy “ep testben, ep lelek” es vartam a csodat. Nem kellett sokat varnom, delelott 11 orakorul jott is az a bizonyos csoda. Egy reklamcegtol hivtak, hogy delutan kettokor faradjak be egy interjura hozzajuk. A valodi csoda pedig itt kovetkezett: delutan 5 orakor mar volt allasom!

Beosztasom szerint “Account Manager” vagyok (Google szerint magyarul: ugyfelkapcsolati munkatars) de igazan boldog ember akkor lennek, ha valoban csak ezt a feladatkort kellene betoltenem. Kisebb reklamceg leven kevesen vagyunk es igy tobb feladatkor is tartozik az en beosztasomba is.

A Design es Creative csapat fejekent a ceg minden ugyfelevel es beszallitojaval en tartom a kapcsolatot es persze  szerzem az ujakat (de ezt itt mindenki csinalja). Prezentaciokat keszitek es tartok a projektjeinkrol es mielott barmi az igazgatohoz kerul ellenorzom.  Ha a nagyfonoknek nincsen ideje valamire vagy valakire barmilyen fontos is legyen, termeszetesen nekem kell, hogy legyen ra idom… es igy tovabb…

Ime a weboldalunk, klikk (eppen fejlesztes alatt, heteken belul erkezik az uj) es a Facebook oldalunk: http://www.facebook.com/#!/pages/Outreach-Advertising-LLC/117369841708965. Utobbit keretik lajkolni, mert az en gyartmanyom es olyan szep lenne ha sokan szeretnek…

A Dubai-i munkak legnagyobb hatranya a heti 6 munkanap – ezt probalom megszokni, ami igencsak nehezen megy- azonban elonyuk a teljes adomentesseg. A munkatempo pedig az europaihoz kepest borzasztoan kimerito es eroltetett, de talan ezt is meg lehet szokni…

Most mar nyugodtabbak vagyunk a vizum problema megoldodni latszik, de hogy holnap este hol fogunk aludni azt meg egyikunk se tudja…

Ha megoldodik a problema igerem ennek is szentelek egy bejegyzest, addig ismet varjuk a csodat…

Hogy is van ez a Dubai?

Mindenki örömére egy kis fejtágító...

Köszönet érte Rékának!

Az Egyesült Arab Emirátusok az Arab-öböl déli partvidékén fekszik, Szaúd-Arábiával és Ománnal van közös határa, illetve egy kis részen Katarral. Magyarországtól nagyjából 4000 km-re, 5 és fél órányi repülőútra van. Az időeltolódás nyáron 2 óra, télen pedig 3, mert itt nincs óraállítás. Igen fiatal állam ez, amely a brit gyarmatbirodalom felbomlását követően, 1971. december 2-án alakított államszövetséget.

Az állam területe 83600 nkm, lakossága mára 3 és fél millió feletti. 7 emírségből áll: Abu Dhabi, Dubai, Sharjah, Ajman, Umm al-Qaiwain és Fujairah az alapítók, akikhez fél évre rá csatlakozott Ras al-Khaimah. Az emírségeknek külön uralkodói vannak, Abu Dhabi mindenkori vezetője az államfő és az emirátusok szövetségének elnöke, Dubai vezetője pedig a miniszterelnök és a szövetség alelnöke. A főváros Abu Dhabi, s ez az emírség az ország 86 %-át foglalja el. Az államvallás az iszlám.

Dubai 3885 nkm, amely az Arab-öböl mentén 72 km-en terül el. Itt a Maktoum család uralkodik, jelenlegi vezetője 2006 óta Mohammed bin Rashid al Maktoum. Amerre járunk mindenütt kint van az arcképe, rendkívüli tiszteletet és megbecsülést mutatnak felé az alattvalók. Azt mondják jó vezető, az emberek nagy része nagyon-nagyon elégedett vele.

Dubai, akárcsak a mi fővárosunk egy folyó mentén épült fel. Itt a Creek szeli ketté a két városrészt Bur Dubai-t, a déli részt (Buda) és Deira-t, az északi részt (Pest). Az idegenforgalmi központnak számító Jumeriah Beach kicsit távolabb esik a “belvárostól”. Ezen a területen fut végig a part menti út, amit senki sem találná ki – Beach Roadnak neveznek. Itt áll a Big Flag nevezetű látványosság, ami becsapós módon a világ legmagasabb oszlopa. A legnagyobb zászló Abu Dhabiban van. Nos igen, ez az ország nem elégszik meg semmi újítással, ami nem a leg kezdetű szóval jellemezhető. Nem is beszélve a méltán híres -emberi kéz által épített legmagasabb épületről a Burj Khalifa-ról (830 méter), a különös vitorla alakú hotelről a Burj Al Arabról és a pálmafa alakú mesterséges szigetekről...


Dubai hivatalos weboldalat itt nezheted meg, klikk!

Az első benyomások...

Az őrjítő hőség egyelőre elmaradt, pontosabban, ahogy itt mindenki mondja „jókor érkeztünk”. Az idő kétségtelenül fantasztikus, napról-napra kevésbé párás, de enyhén szeles, miközben a hőmérséklet 30-35 C körül jár. Tényleg fantasztikus, ellenben a város általános ember és ember közötti légkörével.

Ki kell, hogy ábrándítsak mindenkit, de szerintem Dubai se közel, se távol nem az-az Éden, ahogyan mi Európában elképzeljük. A város telis-tele van Bangladesből,  Indiából és különböző ázsiai országokból érkezett emberekkel, arabot és fehér ember jóformán csak a bevásárlóközpontokban vagy igencsak drága helyeken lehet látni. Nehéz az élet Dubaiban, legalábbis a várost kitevő nagytöbbségnek egészen biztosan. Őrült melegben éhbérért dolgoznak éjjel-nappal, az arabok szó szerint semmibe veszik őket és borzalmas helyeken laknak… Volt – mondjuk úgy – szerencsém már pár emberrel beszélgetni közülük. (Bár meg kell jegyeznem a beszélgetés sem egyszerű velük, mert majdnem mindenre az a válaszuk, hogy „Sorry!” vagy „No problem Madame!” és ezenkívül nem jelentős az angol tudásuk.)

Első napjaink egyikén, ahogy az előző bejegyzés képeiben látható is, ellátogattunk a Safa Parkba. Ez egy mesterségesen épített kertecske a város közepén, fehér ember nélkül. Szép volt és különösen jó társaságban töltöttük el az időnket, azonban nem hagy a mai napig sem nyugodni a tény – amire ott döbbentem rá – hogy itt minden „valamirevaló” családnak szolgája van. A szolga szót pedig tessék a szó legszorosabb értelmében venni… Mindig mindenhol ott van a családdal, elvégzi a piszkos munkát, foglalkozik a gyerekekkel, de csak méterekre közelítheti meg a családot, nem ehet velük, nem beszélgethet velük és így tovább…

Egy másik, inkább vicces mindennapi problémánk az utak kibogarászása. Jules is igazán jó helyfelismerő, aki átverekedi magát New York City-n , Los Angeles-en vagy Párizson gond nélkül, de Dubai mindkettőnkön kifogott. A probléma valahol ott kezdődik, hogy nincsen egy normális térkép sem a városban, hiszen naponta változik az úthálózat. Viszont a részek, amelyek nem változnak, vagy legalábbis az elmúlt másfél hétben nem változtak, azok minden logikát nélkülöznek. Minden nap felkerekedünk és a kis bérelt autónkkal teszünk egy-egy kört a város különböző részein, de sosem ússzuk meg plusz 10-15 km nélkül...

Ha már autóról esett szó: egy hétig furikáztunk tankolás nélkül és tegnap végül sor került a tankolásra is. Én még embert nem láttam ilyen izgatottnak mit Jules, amikor kifizette a teli tank benzint…  alig fizettünk 3000 forintnak megfelelő Dihramot. Ez körübelül 10 liter benzint jelentene Európában??? Hihetetlen. Mi több Dubaiban nincs is olaj, csak az a többi Emirátusban. Igazából Dubaiban nincsen semmi sem, a homokon, a sós vízen és az európai építészek által megálmodott és ázsiai emberekkel felépített felhőkarcolókon kívül.

Mindent, de MINDENT importálnak importálnak…