Az őrjítő hőség egyelőre elmaradt, pontosabban, ahogy itt mindenki mondja „jókor érkeztünk”. Az idő kétségtelenül fantasztikus, napról-napra kevésbé párás, de enyhén szeles, miközben a hőmérséklet 30-35 C körül jár. Tényleg fantasztikus, ellenben a város általános ember és ember közötti légkörével.
Ki kell, hogy ábrándítsak mindenkit, de szerintem Dubai se közel, se távol nem az-az Éden, ahogyan mi Európában elképzeljük. A város telis-tele van Bangladesből, Indiából és különböző ázsiai országokból érkezett emberekkel, arabot és fehér ember jóformán csak a bevásárlóközpontokban vagy igencsak drága helyeken lehet látni. Nehéz az élet Dubaiban, legalábbis a várost kitevő nagytöbbségnek egészen biztosan. Őrült melegben éhbérért dolgoznak éjjel-nappal, az arabok szó szerint semmibe veszik őket és borzalmas helyeken laknak… Volt – mondjuk úgy – szerencsém már pár emberrel beszélgetni közülük. (Bár meg kell jegyeznem a beszélgetés sem egyszerű velük, mert majdnem mindenre az a válaszuk, hogy „Sorry!” vagy „No problem Madame!” és ezenkívül nem jelentős az angol tudásuk.)
Első napjaink egyikén, ahogy az előző bejegyzés képeiben látható is, ellátogattunk a Safa Parkba. Ez egy mesterségesen épített kertecske a város közepén, fehér ember nélkül. Szép volt és különösen jó társaságban töltöttük el az időnket, azonban nem hagy a mai napig sem nyugodni a tény – amire ott döbbentem rá – hogy itt minden „valamirevaló” családnak szolgája van. A szolga szót pedig tessék a szó legszorosabb értelmében venni… Mindig mindenhol ott van a családdal, elvégzi a piszkos munkát, foglalkozik a gyerekekkel, de csak méterekre közelítheti meg a családot, nem ehet velük, nem beszélgethet velük és így tovább…
Egy másik, inkább vicces mindennapi problémánk az utak kibogarászása. Jules is igazán jó helyfelismerő, aki átverekedi magát New York City-n , Los Angeles-en vagy Párizson gond nélkül, de Dubai mindkettőnkön kifogott. A probléma valahol ott kezdődik, hogy nincsen egy normális térkép sem a városban, hiszen naponta változik az úthálózat. Viszont a részek, amelyek nem változnak, vagy legalábbis az elmúlt másfél hétben nem változtak, azok minden logikát nélkülöznek. Minden nap felkerekedünk és a kis bérelt autónkkal teszünk egy-egy kört a város különböző részein, de sosem ússzuk meg plusz 10-15 km nélkül...
Ha már autóról esett szó: egy hétig furikáztunk tankolás nélkül és tegnap végül sor került a tankolásra is. Én még embert nem láttam ilyen izgatottnak mit Jules, amikor kifizette a teli tank benzint… alig fizettünk 3000 forintnak megfelelő Dihramot. Ez körübelül 10 liter benzint jelentene Európában??? Hihetetlen. Mi több Dubaiban nincs is olaj, csak az a többi Emirátusban. Igazából Dubaiban nincsen semmi sem, a homokon, a sós vízen és az európai építészek által megálmodott és ázsiai emberekkel felépített felhőkarcolókon kívül.
Mindent, de MINDENT importálnak importálnak…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése